Szilveszter éjszakáján

Ülök a gép előtt, már egy óra sincs az óévből. Mammkával együtt én sem szeretem a szilveszteri kötelező jókedvet,nekem mindig kicsit apokaliptikus hangulata van. Körülöttünk robbannak a különféle rakéták.
Milyen kár, hogy nem tudunk ebben sem várni a megfelelő pillanatra. Begyűjtjük a rakéták garmadáját, és nem hagyjuk, hogy akkor szóljon igazán nagyot, amikor itt az ideje. Éjfélre, az újév köszöntésére már ki is égünk, már unalmas a tűzijáték, elmarad a "nagy durranás". Tanuljunk meg várni, és örülni a megfelelő pillanatnak!

Évvégi hálaadás

A karácsonyfa mellett, a betlehemi jászol fényénél ilyenkor megpihenve jó visszatekinteni erre az évre. Itthon, a család körében, lelassulva sokkal hálateltebb a szívem, mint a hétköznapi rohanás közben. Sok mindenért lehetek hálás, de most csak értetek mondok köszönetet. 

Hálás vagyok értetek kedves olvasók, blogtársak. Köszönöm azt a sok munkát, amivel szerkesztitek a bejegyzéseiteket, köszönöm a sok gyönyörűséget, amit alkottok, és megosztotok velünk, köszönöm a gondolataitokat, amivel inspiráltok minket, köszönöm, hogy bátorítjátok, és nem hagyjátok elcsüggedni a másikat. Köszönöm, hogy jártatok nálam, is, és közétek tartozhatok.

Idén nekem a virtuális világban ezek voltak a legnagyobb ajándékok.

KÖSZÖNÖM

Ciripbogár: Adventi játék

Ciripbogár: Adventi játék: Itt is járt tegnap a Mikulás és és kis ezüst angyalkákat hozott azoknak, akik játszani szeretnének. Akik jelentkeznek a játékra és megoszt...

Karácsonyi készület

A mostani készületet nagyon élvezem. Nem sietünk, esténként zenét hallgatva, tévét nézve lányommal közösen alkotunk. És béke van. Ezt kívánom nektek is.

Zsák Mikulásra, ajtódísznek

Újabb átalakítás Mikulásra:egy tányéralátét, amit háromba vágtam, majd hozzávarrtam egy kis zsákot. A tetejét visszahajtottam, és egy ágat bújtattam bele. Durva spárgával  akasztottam fel,  tuja, és bogyós  ágat tettem bele egy kis mandarinnal. Hogy tetszik?

Online piac kézműveseknek

ONLINE piac

"Nemsokára, pár napon belül nyílik egy új online piactér, a handagora.com helyen. Persze van már fészbúk oldalunk régóta, ezt kellene most lájkolni és ott egy hozzászólást hagyni, valamint megosztani. Figyelem, ide nem fontos írni semmit, az ott hozzászólók között fogok sorsolni, úgy egyszerűbb követni. Az odal: 

http://www.facebook.com/pages/Handagora/246530938690266   (new online marketplace! coming soon! to participate in the game: like this page and leave comment)

Na és persze pár szót az új helyről: lehet árulni használt és megunt szerszámokat, eszközöket, újságokat, könyveket. Lehet árulni leírásokat, kiegészítőket, foltvarró és ékszeres kellékeket. Lehet árulni kézműves termékeket, természetesen saját készítésűeket, de akár ismerősét, barátét is. 

A feltöltés elképesztően egyszerű és gördülékeny, lesznek fórumok és blogolási lehetőség, a termékekhez hozzá lehet majd szólni és a bemutatkozásban meg lehet adni a blogoldal és a fészbúk elérhetőséget.
Az oldal támogatja a paypal fizetési módot, a forint az alapértelmezett fizetési eszköz, de a külföldi látogatóknak lehetőségük lesz átváltani és megtekinteni dollárban és euróban a termékek árait és a fizetendő összegeket. Ennek függvényében ki lehet választani a szállítási összegeket itthonra, Európába és egyéb helyekre.
Remélem fogjátok szeretni :)"
Ezt írta Dióhéj a blogján. Érdeklődéssel várjuk.

Kacsasült

Jól elkéstem az ígért képpel, de azért megmutatom:

A kacsavágásnál csak a sütéstől féltem jobban. Többször próbálkoztam már vele, de ritkán lett számomra is megfelelő az eredmény. Most nem kísérleteztünk különleges receptekkel, csak egyszerűen megsütöttem, és az eredmény csodás lett:  a húsa omlós volt és  puha. Még a mellét is meg tudtam enni, pedig nem szeretem a száraz húsokat. Úgy látszik a frissen vágott húsnak nincsen párja.
Még jutott a mélyhűtőbe is belőle, úgyhogy szívesen veszem, ha írtok  recepteket . Képet küldök róla legközelebb is.

Kacsavágás

A hétvégén olyat csináltunk, amit eddig még sosem. A dolog úgy kezdődött, hogy szeretjük a kacsahúst, a férjem különösen. Mivel a családban van már máshol is, jött a bedobó újság, meg az ötlet, hogy mi lenne, ha vennénk kacsát. A fiúk készítettek raklapból egy kis ólat, a család értőbb tagjaitól begyűjtöttük a szükséges információt, és megvettük a már felnevelt kacsákat szeptember elején. Azóta kukoricával etettük, és az ólban tartottuk őket, mert a nagynéni azt írta, hogy "ilyenkor már nincs fitnesz, csak hízókúra". A tollaik szépen kinőttek, a csőrük besárgult, az idő pedig hidegszik, úgyhogy hétvégén nekiálltunk a levágásnak. Először csak kettővel próbálkoztunk, bemelegítésnek úgy gondoltuk ez is elég, jövő héten jön a folytatás.
Pénteken próbáltam rákészülni a dologra, de az interneten csak Maimoni bejegyzését találtam egy koca kacsavágó számára használhatónak. Így hát úgy döntöttem elő az önbizalom, meg az eddigi információk és hajrá!
Volt, amitől féltem (pl. a tokosság= mennyire jönnek ki a tolltokok), de összességében nagyon jól mentek a dolgok.
Pont a hiányos keresési találatok miatt  igyekeztem részletes dokumentációt csinálni. Ha valaki jobb megoldásokat tud, írjon nyugodtan, szívesen tanulok.

a kacsa kivéreztetés alatt, az első lépést gyengébb idegzetűek kedvéért kihagytam.

leforrázás után a tollakat kihúzkodtam

a konyhában a még bent maradt tolltokokat is kitépkedtem

levágtam a lábát

így lejön a külső bőrréteg a forrázás után

egy kis manikűr

az ágyékánál bemetszettem, így már majdnem odaférni a belsőségekhez. A lába nem nőtt ki, csak még nem volt tökéletes a sorrend.

a hasa aljánál is bevágtam vízszintesen, itt már látszik a testháj

a háj alatt már látszanak a belei

a zsírzóját óvatosan körbevágom, hogy a bele ne sérüljön a kloákánál. A belsőségeket kilazítom a helyéről

a nyakát levágom, így most már a nyelőcső is kiszabadítható

kiemelem a belsőségeket

a májat, zuzát, szívet, tüdőt megtartom, a többi megy a szemétbe. a májról levágom az epét

felvágom a zúzát

kifordítom a zúzát, és kidobom a benne lévő anyagot

lehúzom a zúza belső sárgás hártyáját

a combok, és szárnyak levágása után felmetszem a hasát

a szegycsont mellett végigvágom a mellét, és lefejtem a bordákról a húst

a melle húsa vastag zsírréteggel

a levesbe való

a sütni való egy kacsából

Ha ezt túléltétek, holnap megmutatom  a végeredményt!

Színek, ősz , elmúlás

Már hetek óta gyönyörű képekkel halmozzátok el a blogjaitokat az ősz jegyében.
Most én is küldök nektek egy képet. Kertemben járva összegyűjtöttem a leveleket, hogy a lakásban is élvezhessem a színüket, a szagukat. Egy koszorú lett belőle.

HÉTKEZDŐ IGE kaptam, küldöm

Lk,18, 35-43 A jerikói vak

 

forrás

 ³⁵Történt, hogy amikor Jerikóhoz közeledett, egy vak koldus ült az út szélén és kéregetett. ³⁶Hallotta, hogy nagy tömeg vonul el arra, megkérdezte hát, hogy mi történt. ³⁷Megmondták neki, hogy a názáreti Jézus halad arra. ³⁸Erre elkezdett kiabálni: "Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!" ³⁹Akik elöl mentek, csitították, hogy hallgasson. De annál hangosabban kiáltozott: "Dávid fia, könyörülj rajtam!" ⁴⁰Jézus megállt s szólt, hogy vezessék elé. Amikor odaért, megkérdezte: ⁴¹"Mit akarsz tőlem, mit tegyek?" Azt válaszolta: "Uram, hogy lássak!" ⁴²Jézus így szólt hozzá: "Láss! Hited megmentett." ⁴³Azon nyomban visszanyerte szeme világát és Istent dicsőítve követte. Ezt látta az egész nép s magasztalta az Istent.

Képzeljük el a történetet. Ott ül ez a koldus az út szélén, nem lát semmit. Nem tudjuk miért, mióta, de képtelen arra, hogy lásson. Akárhogy is erőlködne, nem tudna látni.  Ül az út szélén, és vár. Tudja, hogy másokra szorul, ezért figyel. Jönnek az emberek. Először páran, aztán egyre többen. Ez már tömeg, ennyi ember nem szokott erre járni minden nap. Mi ez? Mi történik itt? A vak felfigyel, észreveszi a jeleket, a hangokat, a szagok változását, minden olyat, amit ő fel tud fogni. Nyugtalanítja, és érdekli . Ő tudja, hogy másokra szorul, ezért élet-halál kérdés, hogy figyeljen . Semmit nem tud tenni, mint hogy keresi a jeleket, kérdezősködik, és megszólal. De tömeg van, itt nem elég csak szólni, neki nem elég csak éppen hallhatóan szólni, neki kiabálnia kell. Ez az egyetlen esélye. Segítségre van szüksége, és ezt ő jól tudja. Az emberek csitítják. Lassítja az útjukat, ha most megállnak. Ők most Jeruzsálembe mennek, nem érnek rá, nekik céljuk van: elérni Jeruzsálemet. Ráadásul ezt a Mester mondta. Mi lenne, ha minden koldusnál megállnának. Ő viszont annál hangosabban hallatja hangját., és összes eddigi tudásából eredő megvallást tesz: Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam. Jézust Dávid fiának, ezzel Úrnak, Királynak, és a megígért Szabadítónak nevezi. Ő ezzel nem egyet szólít meg a sok próféta, tanító, és gyógyító közül. Ő csak az Egy Jézust szólítja és vallja meg, aki Király Fölkent, és Szabadító, akit Dávid házából származik, akit megjövendöltek a próféták, aki Isten fia. És a megvallás nem veszik el az éterben, nem hal el a tömeg zajában. Jézus megszólal neki, és rákérdez a titkos vágyára. Ne tudta volna Jézus, hogy mit szeretne? Nem hiszem. De a vak koldusnak, ahogy meg kellett szólalnia, hogy észrevegyék, ugyanúgy ki kell mondania a szíve kívánságát. Meg kell vallania, hogy mi neki a legfontosabb: Uram, hogy lássak!

Megfogalmaztuk-e már magunknak, mire van a legnagyobb szükségünk? Vagy csak nyavalygunk, hogy ez így nem jó, hogy nyom minket az út széli kő, hogy szívjuk az út menti port, és elveszünk a részletekben? Vagy megfogalmazzuk, hogy mi a legnagyobb problémánk, és odavisszük-e az egyetlen gyógyító elé? Nem holmi jött ment gyógyítóhoz, hanem Dávid fiához, Jézushoz.  . Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor mi is megtapasztalhatjuk a csodát, és megnyílhat a szemünk, hogy lássuk Jézust, lássuk az őt követő tömeget, és mi is csatlakozhatunk ehhez az Istent dicsőítő néphez. Mennyi vakságunk van nekünk is, mennyi képtelenség az életünkben, ami meghaladja a lehetőségeinket, amit, ha akarunk sem tudunk véghezvinni. Nézzünk szembe a problémákkal, és valljuk meg, hogy mi ebből megszabadulni, gyógyulni egyedül képtelenek vagyunk. Csak egyedül Jézus tud meggyógyítani, megszabadítani, felemelni az út porából.  Ha ezt nem tesszük meg, ott fogunk ülni életünk végéig az út menti porban, sajnálkozva csodára várva. Lehet, hogy a körülmények változnak, néha jön egy eső, és nem olyan fullasztó a por, lehet, hogy elvonszoljuk magunkat egy fa árnyéka alá, lehet, hogy az adományokból, még jól is lakunk, de a vakságunk magától nem gyógyul. Mersz-e szólni, kiabálni Dávid Fiának, és hiszed-e, hogy nincs más Gyógyító?

A farmerszoknya még mindig

A Facebookon már  megosztottam, de ide még nem tettem fel a múltkori farmerszoknya újabb darabjait.
Pár hete elkapott a láz, tovább daraboltam a szoknyát, és a nagytáska után megszülettek ezek a kis szütyők. Az egyikre sújtás minta került, a másik díszítését a libaf..szöld csipke, alakját pedig a zseb formája ihlette.
A sújtás minták nagyon megtetszettek, úgyhogy még biztosan visszaköszönnek kulcstartón, ezen, azon. És a farmerből is van még !

Bio klíma újra

Még nyáron írtunk a vadszőlővel befuttatott csoda jól működő pergolánkról.  Hoztam nektek pár képet az őszi változatról.
Ahogy egyre jobban tudunk örülni a Nap minden melegen simogató sugarának, úgy engedi be ez a természetes klímaberendezés őket a szobába. És ajándékként még csodaszép színekben pompáznak a levelek, a lelógó indák pedig gyönyörű fényjátékkal örvendeztetnek meg.

Megérkezett az ajándékom

Megérkezett az ajándékom a játék győztesének, ezért most már megmutatom Nektek is.

Újrahasznosítás-recycling

A múlt héten kaptam egy szatyor ruhát, amit már nem szeretett volna viselni korábbi gazdája. Mivel tudta, hogy szeretem a szép anyagokat rám gondolt, hogy kedvemre válogassak belőlük. Addig forgattam a csomagot, míg elindult az ötletelés.

Ez lett belőle az első átalakítás:

Egy farmerszoknya aljából jó kis erős piaci bevásárló táska lett

A hátsó sliccébe rejtett zsebet varrtam pl. pénztárcának




Az elejére került egy kicsi zseb, akár mobilnak, és egy két szív, hogy a jókedvem növelje.

 A tetejébe egy ing alsó feléből varrtam összehúzható szatyortetőt? Valahogy így lehetne hívni, de igazából nem is tudom hogy hívják ezt bélést

Még kerül rá egy vállpánt is, hogy könnyebb legyen cipekedni, de arra már nem volt anyagom itthon.
Jó volt készíteni, mégha meg is kellett néha küzdeni az anyagvastagságokkal, úgy gondolom vállalható lett az eredmény.
Holnap remélem rákerül a pánt, és már indulhatok is a próbavásárlásra.
Nektek is jól telt a hétvége?